Írásaim - Dícséret

Ártalmas is lehet a dicséret?

Egyik legnagyobb nevelési kihívásom saját fiammal a teljesítménykényszere. A tünetek klasszikusak, kiborul, ha valami nem megy elsőre, kerüli a versenyhelyzeteket, borzasztóan nehezen tud mit kezdeni a kudarccal. Emellett azokban a dolgokban, amikben tudja, hogy jó, előszeretettel mutogatja magát. Bármennyi ember előtt kiáll szavalni, énekelni, gitározni, bűvészkedni. Sokáig megfejthetetlen volt a számomra, hogy hogyan jutott idáig, így aztán az is kérdés volt, hogy hogyan tudunk ezen változtatni.

Miután meggyőződésem alapján nem akarom horoszkópra, genetikára fogni, abban hiszek, hogy ezt mi, szülők hoztuk létre, úgyhogy itt kerestem a bibit. És megtaláltam. De ne szaladjunk még előre. Mi is a maximalista, teljesítménymániás gyerek receptje? 

Az alábbiak közül egy összetevő is elég hozzá:

· Teljesíthetetlen, túl magas elvárások a gyermek felé, örök elégedetlenség a teljesítményével
· Szülői minta: a szülők egyike nagyon szigorú magához, magas elvárásokat támaszt saját maga felé
· Biztonságos keretek, szabályok nélküli családi környezet – életkorhoz számítva túl nagy önállóság és felelősség

Ezeket mind kizártuk, illetve orvosoltuk, de valami még mindig nem stimmelt. Aztán nemrég olyan kutatási eredményekbe botlottam, ami felnyitotta a szememet.

Íme, a tanulságok röviden: Ha azt gondolod, hogy érdemes állandóan dicsérgetned gyermekedet, ki kell, hogy ábrándítsalak. A legtöbb szülő azzal tisztában van, hogy miért nem jó bírálni gyermekünket. Többségünk inkább leharapná a nyelvét, mintsem, hogy kimondja, amit valóban gondol: „Mit csinálsz, hát idióta vagy?” De azt már kevesen tudjuk, hogy a dicséret is visszaüthet. Tegyük fel, hogy egy kisfiú, mindig azt hallja, hogy ő milyen okos. Az eredmény az lesz, hogy igyekszik majd eleget tenni ennek a címkének. Azokat a helyzeteket keresi, amelyekben ezt viszonylag könnyen tudja bizonyítani, és elkerüli, amelyekben felsülhet. Az erőfeszítést kívánó, amúgy magukban sok tanulást rejtő szituációk elől kitér majd, ám a könnyű terep jöhet. A folyamatos dicsérgetés emellett azt a látszatot kelti, mintha a teljesítménye folyamatos mustra alatt állna, mintha csak az számítana, mi az, amit produkál. Hogy ő milyen, az kevésbé.

A dicséret hatásai:

· Elveszi a gyermek kedvét attól, hogy gyakorolja azt, amiért dicsérjük
· Aláássa a gyermek önbizalmát
· Rászoktatjuk, hogy szinte függővé váljon a külvilág visszajelzéseitől

Nade, már lelki füleimmel hallom is a reakciókat. Úristen! Ez egy őrült! Nemár, hogy ne dicsérjem soha a gyerekemet! Az csak nem ártalmas! Természetesen nem arról van szó, hogy gyerekeinknek ne tenne jót a bátorítás, támogatás, ne akarnának sikerélményeket szerezni, vagy nem éheznének a környezet pozitív visszajelzéseire.

Íme, néhány tipp, hogyan érdemes:

1. Osztatlan figyelem. Az egyik legnagyobb megerősítő, szavak nélkül is érvényes, és pontosan tudják, hogy mikor valódi, és mikor csak úgy teszünk, mintha figyelnénk.

2. Lelkesedésünk kifejezése. „Azta! Milyen magasra másztál!”

3. A próbálkozás, erőfeszítés, kitartás dicsérete teljesítmény helyett. „Látom, milyen komolyan dolgozol ezen a homokváron!” (Ahelyett, hogy milyen ügyes kislány vagy, hogy ilyen szép homokvárat építettél.)

4. Saját érzéseid kifejezése. „Imádom nézni, ahogy sakkozol. Annyira elmélyülten játszol.”

5. A viselkedés pozitív hatásainak kiemelése. „Nézd, hogy örül a kisfiú, hogy megosztottad vele a játékodat.” (Ahelyett, hogy milyen jó fiú vagy, milyen segítőkész vagy, stb.) A különbség óriási: megítélem, értékelem, amilyen vagy, vagy egyszerűen szeretlek, olyannak, amilyen vagy.

Én mindenesetre szívesen alkalmazom mostantól ezeket az elveket. 

Gyakorlati útmutatók

Mit mondjak ahelyett, hogy: „Milyen ügyesen játszol!” „De szépen tudsz gitározni!”
Azt mondom:
„Nagyon szeretem hallgatni, ahogy gitározol.” vagy
„Látom, nagyon kitartóan gyakorolsz.”


Mi a különbség? Nem értékelem, ítélkezem, egyszerűen csak szeretem. Így fel sem merülhet benne, hogy szépen kell gitároznia ahhoz, hogy szeressék a szülei. Nem megfelelési vágyból, csak a dologért magáért játszik és gyakorol.

„A szeretet figyelem értékítélet nélkül.” - Deepak Chopra

Íme néhány példa:

Ahelyett, hogy „Milyen jószívű vagy, hogy megosztod a játékodat a testvéreddel”
Próbáld ki ezt: „Nézd csak, hogy örül a tesód, hogy megosztottad vele a játékodat!”

Miért? Mert ha a viselkedése eredményére hívjuk fel a figyelmet, legközelebb nem azért lesz kedves valakivel, hogy neked megfeleljen. Ismerek olyan felnőtt embert, aki máig nem képes a tányérján hagyni ételt. Akkor sem, ha tele van, akkor sem, ha nagyon nem ízlik neki. Mert a rendes ember nem tesz ilyet.

Ahelyett, hogy: „De szépet rajzoltál”
Próbáld ki: „Látom, mennyit dolgoztál ezen a rajzon. Mesélsz róla nekem, mi van rajta?”

Miért? Mert, bár egy meghatározhatatlan színű pacának tűnik a kép, neki ez az egyik legizgalmasabb élménye, azt próbálgatta, mi történik, ha összekeveri a színeket. 3 évesen nem várod el tőle, hogy Picasso legyen, inkább a kísérletezést, tanulást bátorítod így.

Ahelyett, hogy: „Ma jobban játszottál, mint a múltkor, még gólt is rúgtál!”
Próbáld ki: „Szeretem nézni, ahogy játszol.”

Miért? Mert nem akarod, hogy úgy érezze, ha nem rúg gólt, semmit sem ér az egész játék. Kissé ellentmondás lenne, ha azt sulykolnánk, a sport lényege az öröm és az együttműködés, ha aztán csakis a gólszerzést erőltetjük. Sportoló gyerekek számára maga a pokol a hazafelé vezető út. Sok szülő pusztán jóindulatból elmondja, szerinte hogyan tudna a gyerek javítani a teljesítményén. Ennél már csak az rosszabb, ha már pálya mellől osztja a tanácsokat. Ez az edző dolga. A szülőé, hogy élvezze a gyereke játékát, és szeresse őt. Akkor is, ha nem rúg gólt.

Ahelyett, hogy: „Annyira büszke vagyok rád!”
Próbáld ki ezt: „Biztosan nagyon büszke vagy magadra.”

Miért? Mert nem akarhatod, hogy az önértékelése külső személyek értékítéleteitől függjön.


Ahelyett, hogy: „Rendes, nagylányok segítenek otthon a házimunkában.”
Próbáld ki ezt: „Nagyon jól esik nekem, amikor segítesz nekem.”

Miért? Mert nem lelkiismeret furdalást akarsz benne ébreszteni. Azt szeretnéd, ha megtapasztalná, hogy amit tesz, az valamilyen hatással van másokra.

Ahelyett, hogy „Egy kisangyalka vagy ma drágám.”
Próbál ki ezt: „Annyira jól érzem veled magamat, olyan jókat tudunk együtt szórakozni.”

Miért? Tudja, hogy nem egy angyal, hanem egy ember, aki szokott hibázni. Ha úgy látja, hogy te viszont ezt nem tudod, mindent meg fog tenni, hogy rájöjjél.

Ahelyett , hogy „Jó fiú vagy.”
Próbáld ki: „Annyira boldog vagyok, hogy az édesanyád/apád lehetek. Úgy ahogy vagy, szeretlek.„

Miért? No comment. 


Pethő Orsolya
pszichológus

Shop

Kölyök Szerviz kiadványok

Eszköztár a nevelési problémák megoldására.

A játékgyűjteményekbe azokból a játékokból válogattam ki a legjobbakat, amelyeket a praxisomban ajánlani szoktam a hozzám forduló szülőknek, nevelési problémáik megoldására.

BEJELENTKEZÉS

Ha nevelési gondjaid vannak, kérj időpontot!

ITT ÉRHETSZ EL

orsolya.petho@kolyokszerviz.hu
1027 Budapest, Horváth utca 14. IV. emelet

BEJELENTKEZÉS

+36 20 323 8908

© Kölyök Szerviz

A jobb felhaszhnálói élmény érdekében oldalunkon cookie-kat használunk. A részleteket az Adatkezelési tájékoztató tartalmazza.